A negyvenhárom kilogrammos különbség - mint mondta - körülbelül másfél év gyümölcsöző eredménye. Magasságából adódóan már hatvan kilogramm környékén is nagyon jól nézett ki, mégis tovább fogyott. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a "tinédzserkori anorexia több komponensű annál, hogy egyetlenegy okkal magyarázható legyen. Valószínűleg a külvilág hatásai eredményezték,... az ember olyan ideálokat próbál maga elé állítani, ami elérhetetlen.

Ebben nagyon nagy felelőssége van nagyon sok szakmának... Az önképem is teljesen torz volt, még negyvenkét-negyvenhárom kilós koromban is még vékonyabb szerettem volna lenni. Szerencsére ez már a múlté, de nagyon sok ismerősöm van, akin látom a jeleket, mert aki ebből a betegségből kigyógyult, az észreveszi, ha valamelyik barátnője ugyanebben a cipőben mozog."

Hozzátette, hogy szerinte a szülőknek, a barátoknak és a rokonoknak a legnagyobb a felelőssége, csak ők tudnak segíteni, a szakember kevés hozzá.